Bejelentkezés



 
Hőlégballon története

 A légballon rövid története

Váratlanul jött, de nagy lépést tett meg vele az emberiség. A két francia testvérnek, Joseph Michel- és Jacques Etienne Montgolfier-nek ötletük támadt a forró levegővel töltött ballonról, amelyet meg is tudtak valósítani. Valójában a forró levegő felhajtóerejére figyeltek fel; papírmalmot üzemeltettek Lyon közelében, s ott a forró levegő megemelte a papírzsákokat… Az 1700-as évek közepén vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont. A füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett.

1783. szeptember 19-én Pilatre De Rozier, egy fiatal orvos a levegőbe engedte az első, Montgolfier-fivérek által gyártott hőlégballont (Aerostat Reveillon). Az utasok egy juh, egy kakas és egy kacsa voltak. A ballon 15 percig maradt a levegőben, majd lezuhant. A három megrémült állat túlélte a „légikatasztrófát”.

1783. november 21-én aztán felemelkedett az első olyan Montgolfier-hőlégballon, amely embert is vitt a gondolában. A repülés 20 percig tartott.

1785-ben a francia Jean Pierre Blanchard és amerikai társa, John Jefferies átrepült a La Manche-csatornán. Ugyanebben az évben, Pilatre de Rozier is megkísérelte a csatorna átrepülését egy olyan kísérleti léggömbbel, amelynek egyik fele hőléggömb, másik fele hidrogénnel töltött léggömb volt. A felszállás után félórával a léggömb felrobbant, a pilóta meghalt.

1793. január 7-én megtörtént az első hőlégballonos repülés Amerikában. A pilóta: Jean Pierre Blanchard. A nézők között ott volt maga George Washington elnök is.

A továbbiakban főleg hidrogénnel töltött léggömböket alkalmaztak, de nagyon sok baleset történt.

1861–63-ban az amerikai polgárháború alatt létrejött az első légballonokra épülő légierő.

Az 1900-as évek elején a repülőgép feltalálása ideiglenesen visszavetette a léggömbök iránti érdeklődést.

A reneszánsz az 1930-as években következett be. 1932 augusztusában a svájci Auguste Piccardnak sikerült feljutnia a sztratoszférába (korábban csak ember nélküli léggömbök jutottak fel olyan magasra), 16 000 m (kb. 52 500 láb) magasra. A továbbiakban a magasságrekordokat sorra döntötték meg. 1935-ban a héliummal töltött Explorer 2 léghajó 22 000 m (72 400 láb) magasságot ért el. A legénység túlnyomásos kamrában tartózkodott. A következő 20 évben senki sem tudta túllépni ezt a rekordot.

1960-ban bekövetkezett a léggömbök második reneszánsza. Joe Kittinger 31 000 m (102 000 láb) magasságba emelkedett, majd ejtőernyővel kiugrott. Az ejtőernyő kinyitása előtt szabadesés közben elérte a 988 km/h (274 m/s) sebességet, amivel nem sikerült túllépnie a hangsebességet.

1978-ban a héliumgázas Double Eagle II három utassal (Ben Abruzzo, Maxie Anderson és Larry Newman) a fedélzetén elsőként szelte át az Atlanti-óceánt. A repülés ideje is rekord volt: 137 óra.

1981. november 10-én elindult Japánból a Double Eagle V és 84 órás út után – elsőként átszelve a Csendes-óceánt – szállt le a Mendocino Nemzeti Parkban, Kaliforniában. A 4 pilóta új távolsági rekordot állított fel: 9 138 km-t (5 678 mérföld) tettek meg.

1984-ben Joe Kittinger 5 689 km-t (3535 mérföld) megtéve léggömbjével, elsőként szelte át egyedül az Atlanti-óceánt.

1987-ben Richard Branson és Per Lindstrand elsőként szelték át hőlégballonnal az Atlanti-óceánt. A 4 667 km-es (2 900 mérföld) távot 33 óra alatt tették meg. A léggömb térfogata 65 128 m3 volt.

Egy évvel később Per Lindstand újabb rekordot állított fel: hőlégballonjával egyedül elérte az azóta is fennálló magassági rekordot: 20 000 m-t.

Richard Branson és Per Lindstrand 1991-ben elsőként szelte át hőlégballonnal a Csendes-óceánt. A 10 782 km-es távot – Japántól Kanadáig – 47 óra alatt tették meg. Sebességük helyenként elérte a 390 km/órát. 1995-ben Steve Fossett elsőként szelte át léggömbbel és egyedül a Csendes-óceánt, Korea és Kanada között. Utazása 4 napig tartott.

1999-ben, az első világkörüli utat léggömbbel Bertrand Piccard és Brian Jones tette meg. Svájcban szálltak fel, és 19 nap, 21 óra és 55 perc után Afrikában szálltak le. Az utazási idő tehát rövidebb volt, mint a Verne Gyula által elképzelt 80 nap.
...
 
Hőlégballon elhelyezése egy réten a leeresztéséhezA hőlégballon (hőléggömb) egy speciális léggömb (légballon), amelynél a töltőgáz meleg levegő. Kedvelt sporteszköz, tudományos célokra ritkán alkalmazzák.

A hőléggömb részei:

burkolat, maga a ballon;
égő;
kötélzet;
kosár (gondola) az utasok és a teher szállítására.
A hőléggömböt felemelni a töltőgáz melegítésével, süllyeszteni a melegítés kikapcsolásával lehet. A vízszintes irányú mozgást a léggömb felemelésével és leengedésével lehet megoldani, ugyanis a szél különböző magasságokban más-más irányból fúj.

 

 A hőlégballon rövid története [szerkesztés]
 
Kongming lámpásAz első hőlégballon kezdeményt a kínaiak használták az ún. három királyság (Shu dinasztia) idején Kongming lámpások formájában. Ezek kisméretű, belsejükben mécsest tartalmazó lámpások voltak, amelyeket katonai jelzések leadására engedtek a magasba.

A 17. században Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetes fedezte fel az aeronautika egyik alaptörvényét. Rájött, hogy a levegőnek súlya van, így ami nála kisebb sűrűségű, az felemelkedik a levegőbe.

Az 1700-as évek közepén a franciaországi Annonay-ban működő papírgyáros család két sarja, a később csak Montgolfier-fivérekként ismert Josef és Etienne kísérletezni kezdtek, és először vízgőzzel próbálták magasba emeltetni légballonjukat, de a kihűlő vízgőz kicsapódott és átnedvesítette a papírból készült légballont.

 
A Mongolfier fivérek hőlégballonjának másolata a British MuseumbanKésőbb arra figyeltek fel, hogy az égő papír hamuja felszáll az ég felé. A zárt füstöt is fel akarták használni, de az hamar lehűlt, és a jármű a földre ereszkedett. Végül az alulról történő folyamatos melegítés mellett döntöttek. Először üresen engedték fel léggömbjüket a magasba, később állatokat (egy juhot, egy kakast és egy kacsát) helyeztek a kosárba. Végül eldöntötték, hogy elvégzik az első emberes repülést. XIV. Lajos király rabokat akart a próbarepülésre felhasználni, de egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier (ő lett később az első ember, aki légibalesetben meghalt) és Francois d'Arlandes márki vállalta, hogy beszállnak a légballon gondolájába. Így, az első, embert is szállító hőlégballonos repülést ők hajtották végre 1783. október 19-én Párizs mellett. A hivatalos, több száz meghívott előtt végrehajtott repülésre 1783. november 21-én került sor. A repülés 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t sikerült megtenni. Maga a léghajó vászonból készült, amelyet papírral béleltek ki. A léggömb alja nyitott volt, alatta egy rácson szalma és száraz fa égett, és annak füstje, illetve a felmelegedett levegő emelte magasba a léggömböt.

A hőlégballonnak azonban máris megjelent a vetélytársa. Alig néhány nappal a Montgolfier-fivérek sikeres bemutatója után, 1783. december 1-jén Jacques Alexandre César Charles és Ainé Roberts - szintén Párizs környékén - kénsav és vasreszelék reakciójából származó hidrogénnel töltött léggömbbel emelkedtek kb. 550 méter magasba. Miután Párizs mellett egy mezőn leszálltak, a megrémült parasztok azonnal megsemmisítették az égből pottyant fura szerkezetet.

 
Hőlégballon az ausztráliai Brisbane fölöttA fejlődést azonban nem lehetett megállítani. A műszaki versenyt ekkor mindenesetre a hidrogénnel töltött léggömbök nyerték, és a hőlégballon csak 1860 után kezdett el újból terjedni.

A következő évben Szablik István és Domin József is kísérletezni kezdett léggömb felbocsátásával. A felfedezés gyakorlati felhasználását először a katonaság kezdte el. 1861-63-ban az amerikai polgárháború alatt létrejött az első, légballonokra épülő légierő.

 
HőlégballonversenyAz első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok hajtották végre 1811. június 3-án, Männerrel a gondolában. A Magyar Aëro-klub 1902. március 2-án alakult meg, és május 1-jén szállt fel a Turul, az első magyar tulajdonú ballon hazánkban. A második világháború után 1977-ben készítették el az első magyar hőlégballont, a Pannóniát, amelyet azóta több száz követett. 1980 óta rendszeresen szerveznek versenyeket, nemzeti bajnokságokat is. 1990-ben Molnár Csaba európai hőlégballon-bajnok lett. 2005-ben Debrecenben rendezték meg a 14. Hőlégballon Európa Bajnokságot, amelyen 84 versenyzőballon mellett 30 fiesztaballon[1] is részt vett.

 Műszaki adatok [szerkesztés]
A hőléggömb esetében kb. 3 m3 gömbtérfogat képes felemelni 1 kg tömeget. Természetesen a felhajtóerő pontos értéke függ a ballonon belül elért és a kültérben lévő hőmérsékletek különbségétől, a tengerszint feletti magasságtól, a levegő nedvességtartalmától és az aktuális légáramlatoktól is. Emellett, az alsó légkörben a hőlégballon felhajtóereje minden 1000 méteren 3%-kal csökken.

A legkisebb, egyszemélyes, kosár nélküli ballon (ún. "hopper" vagy "cloudhopper") térfogata alig 1000 m3, ami - tökéletes gömb esetén - kb. 26,6 m átmérőt jelentene. Ezzel szemben, a szórakoztatóipar által használt nagy hőlégballonok térfogata a 15 000 köbmétert is eléri, és két tucat személy szállítására alkalmasak. A leginkább jellemző méret a 2500 m3, az ilyen ballon 3-4 személyt szállít.

 Egy átlagos rendszer tömegének kiszámítása [szerkesztés]
burkolat: 113 kg
kosár: 63,5 kg
égő: 22,7 kg
3 üzemanyagtartály: 184 kg
4 utas: 320 kg
a léggömbben lévő levegő 2500 m3 × 1,2 kg/m3 = 3000 kg
Összesen: kb. 3700 kg [2]


 
Magyar (HU)English (United Kingdom)
 
 


Galéria válogatás

Vonalban

Jelenleg 3 vendég olvas minket
Forum